Az egyik óvó nénink is hozott nekem javítanivalót (lsd. a mai nap másik bejegyzését lentebb), egy szép nyakláncot, aminél elszakadt a cérna.
Miközben javítottam, egyre inkább megtetszett a mintája, pedig korábban azt mondtam, gyöngygallért nem fogok fűzni, nem nekem való. Végül félretettem a tervezett karkötőt, és hamar megcsináltam ezt a gallért!
Annyira tetszik, hogy legszívesebben megtartanám; farmerhoz ideális, az ezüst kása és a csiszoltak csak úgy csillognak, és hihetetlenül jól mutat nyakban!

Ha valaki ismeri az eredeti mintát, megköszönném, ha megosztaná velem!