Az elmúlt időszakban rengeteg olyan hatás ért, amik elgondolkodásra késztettek.
Amit csinálok, azt miért csinálom? Mi a célom? Merre tartok? És van-e értelme?
Egyszer azt érzem, jó az irány, úgy érzem, munkámat elismeri(te)k, máskor összeomlok, hogy miért nem működik a dolog? Mi hiányzik belőlem, ami másokban megvan?
A hétvégén Eperfesztivál volt, igaz, csak pénteken tudtam ott lenni -már ez önmagában is felvet kérdéseket-, mégis ez volt az első igazi megmérettetés! Nem ismerősök jöttek, nem a megszokott környezetem, viszont több >konkurencia< is volt. Persze egy alkalomból még nem szabad(na) levonni következtetéseket, mégis újra kellett gondolnom a célokat, irányokat.
Nem biztos, hogy a folyamat véget ért. Most körvonalazódik ugyan egy és más, de az augusztust szeretném még ezzel tölteni: értékelni, újraértékelni, újabb benyomásokat, hatásokat magamba szívni, szemlélődni és beépíteni.
Addig is az alkotás folytatódik, csak az intenzitást vissza kell vennem; a gyerekek, család miatt is.
Nagyon bízom benne, hogy szeptemberre kiforrja magát az, ami most még csak kavarog bennem...
7 megjegyzés:
Megértelek.....én is ilyen lelkizős vagyok.....
Néha irigylem azokat,akik nem gondolkoznak ilyen sokat,csak teszik a dolgukat....
Annyira segítenék... csak nem tudom hogyan. Bár, az ilyen dolgokat úgyis magunkban kell tisztázni és helyrerakni. Biztos menni fog.
Én tisztelem a munkáidat!
A munkáid nagyon szépek, nagyon tetszenek!!!
Ugyanezek a gondolatok kavarognak bennem is.
Engem személy szerint te inspiráltál a gyöngyözésre - amit írtam is neked e-mailben - bár nagyon messze vagyok még a te szintedtől. De megértem, hogy mi játszódik le benned, én is voltam már hasonló helyzetben. Azért remélem, sok szép alkotásod csodálhatom meg ezután is.
Akár magamat olvastam volna! Kicsit talán érzékenyebben reagálunk a környezetünkre... Gyönyörű munkáid vannak, számomra mérföldkő volt amikor az Anna-medált -kezdőként- még a tavasszal (azóta másik is van) meg tudtam fűzni, és elajándékozni. Köszönöm! A mintát, és az inspirációkat is! Horimarikával értek egyet, magunkban kell helyrerakni a dolgokat! (Nekem is!!)Puszillak, várom az új mintát és az új Mano-ékszereket! :)))
Sajnos nekem is nagyon ismerős az érzés, amit itt leírtál.Remélem sikerül hamar kilábalni ebből a völgyből és további sok sikert kívánok neked!
Szia Mano!
Egy Eperfesztivál nem lehet megmérettetés!!! Nehogy elszontyolodj amiatt, mert esetleg nem volt olyan pozitív élmény! Ez nem egy kézműves vásár. Konkurencia nem volt, csupán a 350 forintos kínai bizsuk, de én ezt nem nevezném konkurenciának. Gyűjts tapasztalatokat, és utána ügyesebben tudsz válogatni a vásárok között. Én is csak azért voltam, mert itt lakom, és nem volt útiköltség+szállás. De ezt a vásárt kézműveseknek nem is ajánlanám, mert itt minden a gagyikról szól és az embereknek mindegy, hogy kézműves termék-e vagy kínai, a lényeg, hogy melyik az olcsóbb, hisz' mindkettő csillog, akkor miért venné meg a drágábbat!? Nem mellékesen még hozzáfűzném, hogy pont hó vége volt, és még kevesebbet költöttek a vásárlók. Úgyhogy nehogy feladd, mert irgum-burgum lesz!:) Gyönyörűek a munkáid, úgyhogy semmiképp' sem szabad feladni!
Megjegyzés küldése