Persze kiderült, hogy amit elképzeltem, az nem valósítható meg úgy -bár nem adom fel-, így kezdenem kellett valamit a "kudarcélményemmel". Eszembe jutott, hogy nagymamámtól örököltem -aki varrónő volt- egy halom csipkét. A gondolatot tett követte, majd előkerültek a korábbról megmaradt mindenféle teklagyöngyök is:
El tudom képzelni esküvőre, ha nem is feltétlen a menyasszonynak -bár ha a ruhája ilyesmi stílusú, akár neki is-, de egy vendégnek az alkalmi ruhájához.
2 megjegyzés:
Nagyon szépek!
Espectacular, precioso
Megjegyzés küldése